Lumpsluck Partyja

A Black-fi� �let�ben a k�vetkez� napokban nem t�rt�nt k�l�n�sebb v�ltoz�s. Jamessel m�g mindig nem sz�ltak egym�shoz, b�r annyi az�rt t�rt�nt, hogy m�r a k�cos fi� is haragudott Siriusra. Igaz�b�l a Black-sr�cot ez nem zavarta, b�r n�ha m�g vissza-visszat�rt a fej�be, hogy tulajdonk�ppen a 7 �ves bar�ts�guk ut�n, hol is cs�szott el a dolog. Azonban Sirius �ltal�ban -, b�rmilyen meglep� is -, de tanul�ssal t�lt�tte az idej�t, esetleg s�t�lt egyet Remussal �s Peterrel a parkban. Minden helyzetet ker�lt, mikor egy l�gt�ren kellett tart�zkodnia �gassal. Est�nk�nt is min�l k�s�bb m�szott fel a h�l�szob�ba, mikor a t�bbiek m�r aludtak. A tanul�s volt az egyetlen dolog, ami igaz�n le tudta k�tni a figyelm�t, ilyenkor nem gondolt, sem Jamesre, sem arra, amit a kviddics p�ly�n mondott neki a fi�. S�t ilyenkor �ltal�ban siker�lt elterelni a gondolatait a v�kony testalkat�, fekete, mardek�ros Perselus Pitonr�l is. M�r-m�r Siriust is kezdte nyugtalan�tani a tudat, hogy a m�sik fi� nagyon sokszor befurakodik a gondolataiba. Igaz, hogy ritk�n l�tta a folyos�n, de mikor m�gis, valami furcsa dolog ker�tette hatalm�ba. Valami olyasmi, ami eddig ismeretlen volt a sz�m�ra. Nem tudta eld�nteni, hogy v�rja-e a cs�t�rt�ki dupla b�jitaltant, mikor egy teremben lehet a m�sikkal. �gy a h�t utols� el�tti tan�t�si napj�n n�mi gyomorg�rccsel fejezte be a reggelij�t, s indult el a s�t�t pinceterem fel�. Elfoglalta szok�sos hely�t legh�tul, Remus mellett. S �rzett n�mi csal�dotts�got, mikor bel�pett a fiatal, lend�letes Lumpsluck a terembe, s bez�rta maga m�g�tt az ajt�t. �gy m�r biztos lehetett benne, hogy Piton nem fog bej�nni erre az �r�ra, ugyanis � nem az a fajta di�k volt, aki el szokott k�sni.

            A Roxfort ezen a h�ten Lumpsluck professzor ez �vi, els� priv�t �sszej�vetel�t�l volt hangos. A sz�besz�d szerint erre a partira most t�bb embert is megh�vnak. Szinte az �sszes di�k sz�vesen r�szt vett volna a bulin, ez�rt sokan megk�rny�kezt�k a fiatal professzort. Szinte mindenki sz�vesen r�szt vett volna, kiv�ve Sirius Blacket. A fi�nak nem f�l�tt a foga egy csod�latos est�hez, egy�tt James Potterrel. B�r a kutyaszem�, eleg�nsan g�nd�r�d� tincs� Sirius �ltal�ban v�ve oda volt ezek�rt a rendezv�nyek�rt, mivel im�dta, ha k�r�l rajongj�k. Ezek a partik pedig nagyr�szt err�l sz�ltak: „Im�djuk Sirius Blacket �s James Pottert!” �ltal�ban ez volt a f� t�ma, szinte minden l�ny, csak ez�rt akart elj�nni, kiv�ve persze Lily Evanst, aki az: „Ut�ljuk James Potter �s szarjuk le Sirius Blacket” elvet vallotta. A kutyaszem� elhat�rozta, hogy nem fogja mag�t felh�zni �ll�t�lagos bar�tja viselked�s�n, s�t �szre sem fogja venni, hogy ott van, �s j�l fogja �rezni mag�t.

�gy p�nteken este 8 �ra el�tt 10 perccel m�r a Roxfort folyos�it taposta, �tban Lumpsluck szob�ja fel�. Egy Blackhez ill�en fekete selyeminget viselt, mely nyak�t�l mellkasa k�zep�ig fel volt has�tva. �gy a k�v�ncsiskod� tekintetek szem�gyre vehettek egy darabot kidolgozott fels�test�b�l. Mikor meg �rkezett a megfelel� ajt�hoz �s bel�pett rajta meglep�dve vette �szre, hogy val�ban j� sokan vannak. Lumpsluck szob�ja t�g�t� b�b�jjal lehetett kezelve, mert m�skor negyede ennyi ember is csak sz�k�sen f�rt be. Az �sszl�tsz�mot Sirius kb. 40 f�re becs�lte.  A terem bal fel�ben h�rom nagyobb fajta k�rasztal volt elhelyezve, megrakva k�l�nb�z� italokkal �s r�gcs�lni val�kkal. M�g jobboldalt t�ncparkettnek berendezett, sz�nes fotelokkal keretezett r�sz volt l�that�. A legt�bben csoportba ver�dve �csorogtak �s besz�lgettek, m�g m�sok m�r helyet foglaltak az asztalokn�l. Sirius �gy d�nt�tt m�g nem �l le, ink�bb k�r�ln�zett. R�gt�n meg is l�tta Jamest, amint egy kisebb t�megnek is beill� csapatot sz�rakoztatott. A Black-fi� ink�bb elford�tott a tekintet�t, nem akarta ugyanis felh�zni mag�t. Ekkor valaki megkopogtatta a v�ll�t.

-         Szia Sirius! – k�sz�nt neki egy barnahaj� l�ny, az egyik holl�h�tas �vfolyamt�rsa.

-         Hello… - pr�b�lkozott a Black-sr�c, de nem jutott esz�be a l�ny neve.

-         Emma – seg�tette ki mosolyogva a m�sik. – Csak arra gondoltunk a bar�tn�immel -, azzal az egyik sz�nes fotel fel� mutatott – hogy nincs-e kedved odaj�nni hozz�nk?

Sirius egy pillanatig t�tov�zott, majd esz�be jutott az elhat�roz�sa, miszerint j�l fogja �rezni mag�t, �s b�lintott. Emma megragadta kez�t �s odavonszolt a bar�tn�ihez. Sirius bemutatkozott �s viccesen t�l j�tszott udvariass�ggal kezet cs�kolt a l�nyoknak.

-         �dv�zl�m a h�lgyeket! – mondta, mire a „h�lgyek” nevet�sben t�rtek ki.

A Black-fi� �lvezte a rivaldaf�nyt, �s tov�bb folytatta a j�t�kot.

-         Eln�z�s�t k�rem h�lgyem, Emmm�! J�l mondom? – a l�ny mosolyogva b�lintott – de �nnek, olyan sz�pen csillog a szeme, hogy hasonl�v� v�lik sz�momra, a holdvil�g ragyog�s�hoz. – �s arc�ra rakva a kezeit, aranyos tekintettel b�mult a megsz�l�tottra.

A l�nyok ism�t nevetettek. K�s�bb m�g t�bb l�ny csap�dott kis t�rsas�gukhoz. Sirius 9 �ra t�jban kezdte megunni a sz�rakoztat�st �s ink�bb lel�pett a mosd�ba. N�h�ny meghajl�s �s „Eln�z�st h�lgyeim!” k�s�ret�be �tv�gott a termen �s bel�pett a „f�rfiak” felirattal ell�tott ajt�n. Dolga v�gezt�vel, felfriss�tette az arc�t egy kis hidegv�zzel, majd visszat�rt a szob�ba. Id�k�zben a di�kok helyet foglaltak az asztalokn�l. Az eg�sz teremben �sszesen k�t hely volt, a legh�ts� asztaln�l, egym�s mellett. Sirius odas�t�lt �s levetette mag�t az egyikre, egy k�l�n�sen mogorva k�p� fi� mell�, aki a Black-sr�c eml�kezete szerint, mardek�ros volt.

Lumpsluck fel�llt, s a teremben izgatott csend lett �rr�:

-         Emelem poharam a r�gi �s az �j ismer�s�kre… - kezdte, de Tapmancs nem figyelt oda r�, semmi �jat nem tudott mondani.

Ink�bb az ujjai k�z� vett egy krist�lypoharat �s azt figyelte, hogy a belekarcolt mint�k hogy mozognak rajta. K�t var�zsl� �lelgette rajta egym�st, s mintha az egyik valahonnan ismer�s lett volna neki. Igen, hat�rozottan olyan von�sai voltak, mint Pitonnak, s Sirius most mintha a hangj�t is meghallotta volna:

-         Eln�z�st k�rek tan�r �r - Tapmancs felkapta a fej�t. A terem ajtaj�ban Perselus Piton �csorgott, a maga feh�rb�r�, �jsz�n� haj� �s szem� val�j�ban. – Sok�ig f�tt a b�jital, amit k�sz�tettem a… - de Sirius nem �rtette az utols� sz�t.

A professzor mosolyogva legyintett �s beinvit�lta terembe, mik�zben k�zben valamit s�gott a f�l�be, mire az b�lintott.

A s�t�t fi� lehajtott fejjel v�gig s�t�lt az asztalok mellett. Fekete selyemtal�rja lobogott m�g�tte, m�r-m�r egy szellem hat�s�t keltette, de a Black-sr�c m�gsem tudta levenni r�la a szem�t. Mintha m�gnessel vonzotta volna mag�hoz a tekintet�t. Piton a harmadik asztal el�tt meg�llt �s zavartan k�r�ln�zett, azt kereste, hogy hov� tudna le�lni. Azonban az egyetlen szabad hely pont amellett a szem�ly mellett volt, akit mindenk�ppen nagy�vben el akart ker�lni. Nagy nehezen elindult az �res sz�k fel� �s k�zben a padl�t fix�rozta, minta b�rmelyik pillanatban hasra eshetne, ha nem figyeli meg minden n�gyzetcentim�ter�t el�g alaposan. Le�lt �s olyan p�zt vett fel melyben a lehet� legmesszebb ker�lt Siriust�l, m�g fel is k�ny�k�lt eltakarva az arc�t. Azonban a tan�r �jra megsz�lalt, s � fel� ford�totta a tekintet�t, �gy pont beker�lt a l�t�ter�be a nem k�v�natos szem�ly. Ami a legrosszabb volt az eg�szben, hogy a Black-sr�c fekete f�rtjei m�g�l �t b�multa. �gy �rezte, musz�j r�pillantania egyszer, de r�gt�n le is kapta a tekintet�t a csipke asztalter�t�re. – Mi�rt n�z? – gondolta k�ts�gbeesetten - �r Isten m�g mindig b�mul! Nem! Nem! Perselus Piton, nem n�zel r�! Nem t�rt�nt semmi azon a folyos�n! Nem esett j�l �s nem! A�h! M�r megint ezen gondolkodom, pedig megfogadtam, hogy nem agyalok rajta �s k�sz. Tal�n m�gis r� kellene n�znem, ez olyan k�nos… - A fi� felemelte a fej�t �s egyenesen beleb�mult a m�sik barna �riszeibe. – Most m�r nem fogok eln�zni. – fogalmazta meg mag�ban az elhat�roz�st, �s b�szen tartotta a szemkontaktust. Azonban olyan t�rt�nt, amikre nem sz�m�tott. A m�sik elmosolyodott, egy picurk�t, s az � sz�ja sarka is megr�ndult de siker�lt komolynak maradnia. M�r kb. 5 perce tartott�k a kapcsolatot, de egyik�j�k sem t�g�tott. Sirius egyre csak vigyorgott, m�g a m�sik p�kerarccal n�zett vissza r�. A Black-fi� egy hirtelen �tlett�l vez�relve beny�lt az asztal al� �s r�tette a tenyer�t Piton t�rd�re. Mire a m�sik fi� kicsit megremegett �s elpirult, de nem szak�totta meg a szemkontaktust, hanem pr�b�lt nyugodt maradni �s �gy sz�lt:

-         Mit csin�lsz Black? – hangja hidegen csengett, de m�gis volt benne valami t�z, ami Siriust felizgatta.

-         Fogom a t�rded – jelentette ki a kutyaszem� �s m�g aranyosabban mosolygott, majd p�r centivel feljebb cs�sztatta a kez�t.

Perselus nem sz�lt semmit, csak pr�b�lta elrejteni �rzelmeit – Most mit tegyek? – t�prengett, mik�zben Sirius tenyer�t m�r a combja k�zep�n �rezte. Fel akart pattanni �s elszaladni, de Lumpsluck m�g nem fejezte be a besz�det. A m�sik lehet�s�g, hogy felk�peli a Black-fi�t. – Esetleg… hagynom kellene – futott �t az agy�n, mik�zben Sirius m�r a combt�v�t simogatta. Piton arca egy pillanatig r�m�let t�kr�z�d�tt, mikor tudatosult benne, hogy mi�rt olyan sz�k a nadr�gja. – Ezt itt, �gy �s f�leg vele nem lehet…! – hat�rozta volna el mag�t, de ekkor Sirius �gyes ujjai utat tal�ltak feketenadr�gja al�. Piton az ajk�ba harapott, de pr�b�lt olyan arcot v�gni, hogy ne essen le senkinek, Sirius mit matat az asztal alatt. – Ezt nem lenne szabad hagynom…! Ez… Nem! – gy�zk�dte mag�t Perselus – �nuralom… megfogadtam, hogy nem hagyom magam… Nem! �s nem! – Id� k�zben Lumpsluck befejezte a besz�det �s a di�kok elkezdtek a t�ncparkett fel� �ramlani, ahol lekapcsol�dtak  l�mp�k, hogy hely�ket disco f�nyek vegy�k �t. Mikor a zene is beindult Perselus v�gre szabadj�ra engedhetett egy ny�g�st. Senki sem figyelt r�juk a s�t�t sarokban. Sirius mosolyogva figyelte, ahogy a m�sik gy�ny�rt�l eltorzult arccal pr�b�l min�l jobban csendben maradni. Majd a kutyaszem� gyors�tott a temp�n, mire Piton izmai megfesz�ltek �s nagyleveg�t v�ve r�borult Sirius v�ll�ra. Tapmancs automatikusan megcs�kolta, de a m�sik csak egy pillanatig viszonozta azt �s elhajolt t�le. Felk�ny�k�lt az asztalra �s a m�sikt�l elfordulva �gy sz�lt:

-         Ezt nem kellett volna – Azzal megpr�b�lt fel�llni, de a m�sik visszar�ntotta a sz�kbe �s most a Perselus nyak�t kezdte el ajkaival k�nyeztetni. Azonban az ell�kte mag�t�l – Hagyj�l! – mondta m�rgesen – Ezt soha t�bbet, ok�!?  - azzal ism�t fel�llt, de Sirius megint visszar�ntotta, �gy hogy a m�sik pont az �l�be �rkezett.

Piton m�r nagyon d�h�s volt, egy r�szt val�ban Siriusra, m�sr�szt pedig mag�ra, ami�rt nem volt olyan d�h�s, mint amennyire kellett volna lennie. Ez furcsa, de val�ban �gy volt. Perselus minden erej�t �sszeszedve arcon �t�tte a Black-sr�cot, mire az meglepet�s�ben elengedte a m�sikat. Piton felpattant odasietett Lumpsluckhoz �s v�ltott vele p�r sz�t, s mire Sirius feleszm�lt m�r becsuk�dott m�g�tte az ajt�.

Tapmancs nagy kutyaszemeivel b�mult maga el� �s nem �rtett semmit – Hiszen � is akarta – r�g�dott mag�ban – l�ttam a tekintet�ben a v�gyat, akkor most… Magamat sem �rtem – Azzal d�h�sen r�csapott az asztalra, mire egy krist�lypoh�r lebucsk�zott a f�ldre �s �sszet�rt. Sirius len�zett �s a disco f�nyben megcsillan� egyik �vegdarabon megpillantotta a fi�kat, akik egym�st �lelgett�k. Lehajolt �s felvette, mire a hosszabb haj� –, aki Tapmancsot Pitonra eml�keztette – hozz�b�jt a t�rs�hoz. A m�sik v�delmez�en mag�hoz szor�totta, majd megcs�kolta azt. Sirius egy pillanatig b�multa a cs�kol�z� p�rocsk�t, majd a zseb�be dugta az �vegdarabot �s fel�llt. � is odas�t�lt Lumpsluckhoz, �s eln�z�st k�rt, hogy ilyen kor�n szeretne t�vozni.

-         Ugyan fiam – legyintett mosolyogva Lumpsluck – B�r a vacsor�t m�g megv�rhattad volna. Na mindegy. M�g csak azt akartam mondani, hogy tudod, mondtam neked azt a versenyt.

-         A b�jitalversenyt? – K�rdezte rosszat sejtve a fi�..

-         Igen. Sz�val arr�l lenne sz�, hogy Fabiannak �s Susannek egy�b elfoglalts�ga akadt, �gy te vagy a szerencs�s.

Sirius sz�hoz sem jutott.

- Ne is mondj semmit! – folytatta a tan�r – Ez hatalmas megtiszteltet�s. A vil�g �sszes m�gusok lakta orsz�g�b�l k�ldenek versenyz�ket, �gy hogy szedd �ssze magad fiam. Holnap reggel indultok, hatkor tal�lkozunk Hagrid kunyh�j�n�l. J� �jszak�t fiam! – Azzal fak�pn�l hagyta Siriust, miel�tt a fi� b�rmit is mondhatott volna.

 <